Holnap belevágok! Illetve megkérem az új fodrászomat, hogy vágjon bele inkább ő. A régi fodrászommal nincs semmi bajom egyébként, egy tündér, de valahogy az az érzésem folyton, hogy fél vágni a hajamból, és úgy jövök el tőle, ahogy odamentem. A szinte semmi változásért pedig nem szívesen köhögök ki nyolcezer és pár száz forintot, na.

Mivel az utcából többen is a falu központjában lévő fodrászhoz járnak, és úgy látom rajtuk, hogy ez a mester jól vág, ezért most én is belevágok, és kipróbálom ezt a fodrászt is. Felhívtam, és mondtam neki, hogy én úgy szeretnék hosszú hajúból hosszú hajú lenni, hogy végül mégis legyen frizurám. Azt mondta, hogy megvalósítható, de azért a biztonság kedvéért kerestem a neten olyan frizurákat, amik tetszenek, meg egy elrettentőt is, hogy olyat még véletlenül se csináljunk a hajamból.

Rita barátnőm mindenáron próbál rávenni, hogy valami nagyon merész, nagyon látványos változást csináltassak, ha már elmegyek fodrászhoz, de ilyen tekintetben bennem semmiféle kalandvágy nincs. Én csak simán jól akarok kinézni, és az nem feltétlenül attól valósul meg, hogy valami olyat látok a tükörben, amilyet még soha. :) Megint növesztem ugyanis a hajam, csak azt szeretném, ha közben nem a szokásos sátorszerű búra lenne a fejemen, hanem frizura. Találtam hosszabb hajakat is, amik tetszenek, mutatom!

A mostani hosszúságból ez pl. szerintem megvalósítható (nyilván feketében):

Ez pedig azt mutatja, hogy a nagyon hosszú sem feltétlen sátor jellegű (a jobb oldali képre gondolok):

És itt az elrettentő példa, ilyet nem szeretnék! Szerintem ez nem lépcsőzetes, hanem egy gombóc, amiből tincsek lógnak ki alul. Ez a rémálmom:
(Nem akarom megbántani a lányt, aki viseli, és ha neki tetszik, akkor külön elnézést, de nekem ez nem jön be.)

Szóval holnap, amíg a lányom oviban lesz, addig én fodrászhoz megyek. Kis szerencsével azért megismer majd délben, mikor érte megyek! :D