Csak nem nagyon van kedvem nevetni.

Ma viszem Lilit először óvodába. Nem maradunk sokáig, mert turnusokra osztották a kezdőket, mindenki egy kicsit ismerkedik, aztán holnap - gondolom - már többet maradhatunk. Azt remélem, Lili talál majd barátokat az első nap, mert akkor holnap sokkal könnyebb lesz rávenni, hogy menjünk.

Ami engem illet, a folyamatos jelenemben folyamatos fájdalmam van, rohadtul fáj az arcom, és be is van dagadva, így most elég ostobán nézek ki, mert ha nem is másfélszeres az arcom, de mondjuk 1,2szeres, és totálisan amorf. Ehhez társul még az allergiám, mert ugye nem vettem be este gyógyszert, nehogy ma kómában töltsem a napot. Remekül vagyok, na!

Lili eddig rém bátor volt egyébként, nagyon várta az óvodát, aztán tegnap fürdés után vizesen a nyakamba csimpaszkodott, és szorított magához, mint akinek az élete múlik rajta.
- De ugye nem hagysz ott engem az óvodában? - sutyorogta a fülembe. 
- Holnap még nem, és utána is csak délelőttre hagylak ott. Reggel viszlek, ebéd után már jövök is érted. 
- De ne hagyjál ott, Mama! Hát mit fogok én ott nélküled csinálni?
- Játszani fogsz, a barátaiddal. Tudod, holnap megismerkedünk velük, és utána már minden nap találkozhattok. 
- Na jó, de holnap segíts nekem megkérdezni, hogy hogy hívják a barátaimat, mert még nem merem egyedül. 
- Rendben, segítek. Ne aggódj, édeske, nem lesz semmi gond!
Elvigyorodott, elengedte a nyakam, és bedobta a kedvenc mondatomat, amire tudja, hogy mindig összepuszilom: 
- Lehet, hogy egy kicsit túlreagáltam a dolgot.
Megzabálom. :)))

Mivel ma 10re megyünk, gondoltam, elég 8kor kelnem, akkor is simán elkészülök. Ebből lett egy 6:38as ébredés, így 8ra már hajat mostam-szárítottam, megfőztem a teákat reggelre, zuhanyoztam, felöltöztem, és az 1,2-es arcomat is kisminkeltem szolidan. Ja, meg ráálltam a mérlegre is, és a szívemhez kaptam. A nyári nagy zabálások alatt két kiló alattomosan visszakúszott, de most tragikus hirtelenséggel még kettő felugrott rám, amit egyértelműen a rosszkedv számlájára írok. Most annyi segítség van, hogy mivel fájok, nem nagyon kívánok enni, de az a tervem, hogy miután Lili beszokott az oviba, újra elkezdem a sportot valamilyen formában.