Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de én ha rákívánok valamire, akkor az megközelítőleg azonnal kell! Ezért aztán nem szeretem az olyan recepteket, amik úgy kezdődnek, hogy "vedd elő a tegnap előkészített kovászt / öregtésztát", mert ha ma kívántam meg a zsemlét, akkor tuti, hogy tegnap még eszembe se jutott öregtésztát csinálni.

Imádom a kifliket, például ezt is. :)

Azért hívom ezt a kaját kétórásnak, mert attól kezdve, hogy elkezdem kikészíteni a hozzávalókat, pontosan két óra telik el addig, míg az utolsó tepsi kiflit kiveszem a sütőből. Az a két óra ugyan folyamatos munkával telik, de garantáltan megéri. Egyszerű és nagyszerű. A képek kicsit sötétek lettek, mert korán keltem, hogy mire ébred a család, készen legyen a finomság, de azért szerintem így is érthető és látható lesz minden. :)

Nagyon szeretem Limara receptjeit, rendszeresen aratok itthon zajos sikert egy-egy onnan vett recepttel. A legutóbbival azonban nem voltam teljesen elégedett, de ez nem az ő hibája, egyszerűen ízlések és pofonok különbözőek.

A nevet én adtam neki, méghozzá azért, mert a hozzávalók minden tekintetben súlyosak: drága, kalóriadús, de legalább finom. :)

A facebookon keringett a kép erről a süteményről, és ahányszor ránéztem, beindult a nyálelválasztásom tőle, de recept persze nem volt hozzá. Jelentem, most már van! Megcsináltam ma délután, úgyhogy mutatom, mire jutottam! :)

Mondtam a férjemnek, hogy sütök gyümölcskenyeret, mert gyerekkoromban ettem utoljára ebből a műfajból finomat, és már nagyon vágyom rá. Nagyon tiltakozott, mert hogy ő utálja, ez egy vacak sütemény. Úgy döntöttem, akkor majd megeszem egyedül, de én akkor is akarok egy ilyet.

Ez a recept a testvéremtől származik, aki isteni dolgokat süt, csak sajnos nem blogol, úgyhogy tőle sose tudnátok meg, milyen finom ez. Pedig nagyon. Igaz, egy 100g-os szeletben laza 296 kalória van, mi ezt fogyókúrás sütinek hívjuk, és jókedvvel fogyasztjuk, az utolsó morzsáig. :)

Mivel nem szeretem a kávét, a normál tiramisu nálam eleve szóba sem jöhet. Általában olyan tiramisu készül nálunk, aminél a babapiskóták kakaóba mártóznak meg, úgy nagyon szeretem. De most... most feltaláltam a legkedvencebb tiramisumat, a szedreset! Odakint kilószám érik a szeder, hetente kétszer is tudok belőle ilyen édességet csinálni, és az a helyzet, hogy csinálok is... Próbáljátok ki, csuda finom, és a kávés változattal szemben ebben legalább valami vitamin is van, hiszen a szeder nagyon-nagyon egészséges gyümölcs. :)

A gyümölcstortában az a csodálatos, hogy könnyű elkészíteni, és gyakorlatilag azt teszel a tetejére, amit akarsz. Nálunk ma vaníliás puding, banán és málna került a tetejére, mert az volt épp itthon. De bármilyen krémet rákenhetünk, mehet rá zselé is, ha valaki szereti, vagy valami csokis krém... A variációk száma végtelen.